• A 412 576 bejegyzés olyan halotti bizonyítványokból származik, amelyek hivatalos haláloki kód vagy írásos megjegyzés alapján harcokhoz, illetve katonai műveletekhez köthetők. A hackerek által megszerzett adatállomány több mint 11 millió dokumentumot tartalmaz, az elhunytak életkorával, lakóhelyével és haláluk helyével együtt. • November 1-jén a belarusz Cyber Partisans és az ukrán Silent Crow bejelentette a Rosstat elleni behatolást; az adatokat körülbelül egy héttel később tették közzé. Az orosz statisztikai hivatal elismerte, hogy kibertámadás érte, de tagadta, hogy érzékeny adatok kerültek volna ki. • A veszteségbecslések eltérnek: a hackercsoportok korábban 450 100, illetve legalább 393 881 halálesetet számoltak, eltérő módszerekkel. A Mediazona nyilvános adatok alapján a nyár végén mintegy 240 ezer elesett orosz katonáról írt; brit becslések pedig szeptemberben körülbelül 500 ezret jeleztek, májusban pedig egy brit hírszerzési vezető már félmillió fölötti emberveszteséget említett. • A hitelesség nem teljesen igazolt: a Guardian nem tudta függetlenül ellenőrizni a teljes adatbázist, bár az abban szereplő számok más veszteségbecslésekkel összhangban vannak. Janis Kluge, a német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének szakértője az eddigi legnagyobb ilyen adatszivárgásként értékelte az ügyet. • A nyilvántartás hiányos lehet: az eltűntek, azonosítatlan halottak és a bejegyzések akár féléves késése miatt a tényleges veszteség magasabb lehet. Kluge szerint az orosz katonai halálozás inkább az 500 ezres nagyságrendhez közelíthet; egy német szakértő úgy vélte, a kiszivárgás gazdasági hatása korlátozott lehet, de gyengítheti a moszkvai narratívát.