Az RMDSZ népszavazást és parlamenti fellépést helyez kilátásba

• A közösségi jogok védelmét alapfeltételnek tartja az RMDSZ. Kelemen Hunor úgy látja, hogy a közigazgatás átalakításának a helyiek javát kell szolgálnia, és egyszerűbb működést kell eredményeznie. Ha a terv hátrányosan érinti a magyar közösségeket, a párt minden rendelkezésére álló politikai és intézményi eszközt bevet az ellenzésére.

• Az érintett települések lakói döntsenek az egyesítésről. Az RMDSZ településenkénti referendumot szorgalmaz. Kelemen Aiudban magyar alpolgármesterekkel egyeztetett, akik román polgármesterek mellett dolgoznak; Rimeteában pedig kisebb községek vezetőivel beszélt az átszervezés lehetséges következményeiről.

• A korábbi, 1500 fő alatti településekre vonatkozó elképzelésen túl további tervek is felmerültek. Kelemen szerint a kezdeti egyeztetés szűkebb körű összevonásról szólt, azóta azonban többféle változat került nyilvánosságra.

• A megyehatárok átrajzolásának ötlete még nem vált a PSD hivatalos tervévé. Sorin Grindeanu szerint a párt nem tárgyalt a reformról; a kezdeményezés Dragoș Benea európai parlamenti képviselőtől származott. A felvetés a fellebbviteli bíróságok területi beosztásához hasonló átszervezésről szólt, és ebből születhetett meg a később emlegetett térkép. A PSD jobb szolgáltatásokkal és alacsonyabb állami kiadásokkal indokolta a reform szükségességét.

• Az RMDSZ parlamenti úton is megpróbálhatja megakadályozni az átalakítást. Csoma Botond szerint a párt a rendelkezésére álló eszközökkel lépne fel; ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadná el a reformot, bizalmatlansági indítvány támogatása is szóba kerülhet. Hargita és Kovászna esetleges összevonását azért tartják különösen aggályosnak, mert az a magyar közösséget is érintené.