Az RMDSZ népszavazást és parlamenti fellépést helyez kilátásba a reform ellen

• A közösségi jogok védelmét alapfeltételnek tekinti az RMDSZ. Kelemen Hunor úgy véli, az átalakításnak egyszerűbbé kell tennie a közigazgatást, és a helyi közösségek számára is előnyösnek kell lennie. Ha a terv a magyar közösségek jogait veszélyezteti, a párt politikai és intézményi eszközökkel is ellenezni fogja.

• Az összevonásról minden érintett település lakóinak kellene dönteniük. Az RMDSZ ezért továbbra is helyi referendumot követel az egyesítésekről. Kelemen Aiudban RMDSZ-es alpolgármesterekkel egyeztetett, akik román polgármesterek mellett dolgoznak; Rimeteában pedig a kisebb települések vezetőivel tárgyalt.

• A korábban felvetett, 1500 fő alatti települések összevonása mellett újabb elképzelések is megjelentek. Kelemen szerint a kezdeti egyeztetések ennél szűkebb javaslatról szóltak, azóta viszont többféle átszervezési terv került elő. A részletes tervek tartalmáról a beszámolók nem közölnek teljes körű adatokat.

• Az RMDSZ a parlamentben is akadályozhatja a tervezet elfogadását. Csoma Botond, a képviselőházi frakció vezetője szerint a párt a rendelkezésére álló parlamenti eszközökkel próbálja megállítani a projektet. Ha a kormány parlamenti felelősségvállalással vinné át a reformot, az RMDSZ bizalmatlansági indítványt is támogathat.

• Hargita és Kovászna megye esetleges összevonása külön aggodalmat jelent. Csoma Botond szerint egy ilyen átszervezés a magyar közösséget is érintené, nem csupán az RMDSZ politikai érdekeit. Sorin Grindeanu korábbi tájékoztatása szerint a PSD még nem tárgyalta meg a reformot; a felvetés Dragoș Benea európai parlamenti képviselőtől indult, célként pedig a jobb szolgáltatásokat és az alacsonyabb állami költségeket említették.