Szokatlanul korán gyengül a poláris örvény; Európa időjárása egyelőre bizonytalan

• November eleje szokatlan időpont a poláris örvény nagyobb zavaraihoz: az ilyen események többnyire januárban vagy februárban jelentkeznek. A francia Météo-France szerint az 1950-es évek óta nem észleltek november vége előtt ilyen korai zavart; a mostani fejlemény a korábbi hasonló eseteknél mintegy három héttel előbb következik be.

• A poláris örvény az északi télben, az Arktisz felett, nagyjából 10–50 kilométeres magasságban keringő erős szelek rendszere. A modellek a sztratoszféra melegedésével összefüggő jelentős gyengülést jeleznek, és a szelek irányváltása, illetve az örvény kettéválása is lehetséges; egyes számítások a sztratoszféra bizonyos részein az évszakos átlagnál több mint 27 fokkal magasabb hőmérsékletet mutatnak.

• Az El Niño erőssége az egyik lehetséges magyarázat arra, miért alakult ki ilyen korán a zavar, de ez nem bizonyított ok. A Met Office szerint az örvény gyengülése növelheti annak esélyét, hogy sarkvidéki hideg levegő jusson délre, és megzavarhatja a nyugatias szelek rendszerét; utóbbi szárazabb idővel is járhat.

• A több ezer éghajlati szimuláció között 21, erős El Niño idején megfigyelt, hasonló örvényzavart vizsgáltak. Egy lehetséges decemberi mintázatban Nyugat-Európában magas, északon és keleten alacsony légnyomás alakulhat ki, ami hideg levegőt terelhet Közép-, Kelet- és Dél-Európa felé. A modellek Európa több részén az átlagosnál hidegebb, helyenként havasabb idő lehetőségét is felvetik.

• A francia meteorológiai szolgálat szerint a következmények Franciaországban és Európa más részein is nagyon bizonytalanok, és a zavar további alakulásától függenek. Egy másik lehetséges hatásként nőhet a hőmérsékleti különbség a kontinens északi és déli része között: északon hűvösebb, délen enyhébb idő alakulhat ki. Ezek forgatókönyvek, nem konkrét időjárás-előrejelzések.