Putyin európai párbeszédet sürgető jelzése mögött szélesebb biztonságpolitikai célok is állhatnak

• Putyin csütörtöki nyilatkozata szerint Oroszország katonailag készen állna egy Európával vívott háborúra, ugyanakkor nem kíván ilyen összecsapást. Azt mondta, egy közvetlen konfliktus eszkalációja egyik félnek sem hozna győzelmet, és kétségbe vonta, hogy Moszkva 2030-ig stratégiai vereséget szenvedhetne.

• A Balti-tenger és az európai kapcsolatok kapcsán az orosz elnök a viszony javítását célzó lépések támogatásáról beszélt, és a nemzetközi jog tiszteletben tartását hangsúlyozta. Kijelentette, hogy Moszkva válaszolna az általa provokációnak tekintett lépésekre, és nem szeretné, ha a térségben a Perzsa-öbölhöz vagy a Hormuzi-szoroshoz hasonló feszültség alakulna ki.

• Alexander Stubb és Jonas Gahr Store kezdeményezésére telefonbeszélgetés zajlott Putyinnal, amelyen a Balti-tenger helyzete is szóba került. Putyin helyesnek nevezte a kapcsolatfelvételt, noha a finn elnököt és a norvég kormányfőt utóbb bírálták. Gerhard Mangott osztrák elemző szerint a hívás a párbeszéd csatornájának megteremtésére irányult, miközben az európai kormányok elakadtak a háború rendezésének keresésében.

• Jurij Usakov európai részvételre vonatkozó felvetése változást jelezhet Moszkva korábbi álláspontjához képest, amely elutasította az európaiakkal folytatott rendezési egyeztetéseket. A felvetés túlmutathat Ukrajnán: elemzők szerint az európai biztonsági architektúra hosszú távú újratárgyalása és az uniós diplomáciai akadályok mérséklése is a célok között lehet.

• Az ukrajnai katonai erőviszonyok továbbra is meghatározók lehetnek: Virgil Bălăceanu nyugalmazott tábornok értékelése szerint Moszkva fő törekvése az ukrán haderő jelentős gyengítése. Az esetleges, szövetséges katonák ideiglenes jelenlétére vonatkozó engedmények szerinte inkább átmeneti taktikai lépések lennének; Moszkva november 4. után kész lehet újrakezdeni az egyeztetéseket Ukrajnával és az Egyesült Államokkal.