A Securitate évtizedeken át figyelte Eugen Ionescut
A román kommunista állambiztonság csaknem harminc éven át követte a Franciaországban élő drámaíró kapcsolatait és igyekezett befolyásolni őt. A közel kétszáz oldalas iratanyagból két szakasz rajzolódik ki: előbb a hazatérés ösztönzése, később a másként gondolkodóktól való eltávolítása.
• A csaknem kétszáz oldalas dosszié mintegy harminc év feljegyzéseit foglalja magába Eugen Ionescuról, aki a háború előtt Franciaországba költözött, majd világszerte ismert drámaíróvá vált. A bukaresti kommunista vezetés továbbra is figyelemmel kísérte, és egyszerre próbált hasznot húzni hírnevéből, illetve korlátozni a befolyását.
• Az 1960-as években a hatóságok a hazatérését szorgalmazták. Ennek érdekében barátaira, családi kapcsolataira és műveinek romániai színrevitelére támaszkodtak. Ionescu azonban bizalmatlan maradt: korábban távollétében elítélték, és úgy vélte, egy romániai látogatás kiszámíthatatlan helyzetbe hozhatja.
• 1965 nyarán Párizsban Radu Beligan színésszel beszélt a meghívásról. A Securitate jelentése rögzítette a találkozót, amelyet a tisztek a drámaíró Romániához való közelítésére irányuló törekvés részeként értékeltek. Ionescu a beszélgetésben annak kockázatát mérlegelte, hogy az országba érkezve nem számíthat megbízható segítségre.
• Ionescu ellenzékiekkel vállalt szolidaritása után módosult a hatósági stratégia. A Securitate igyekezett eltávolítani őt Paul Gomától és más rendszerbírálóktól, miközben családi és kulturális kapcsolatait is befolyásolási eszközként kezelte. A dokumentumok így a megnyerésre irányuló kísérletektől az elszigetelés felé forduló fellépést is bemutatják.