Van Gogh Csillagos éje az 1889. július 22-i égboltot ábrázolhatja

• Az új tanulmány szerint Vincent van Gogh Csillagos éj című festménye a Saint-Rémy-de-Provence fölötti, 1889. július 22. körüli, napkelte előtti égboltot jelenítheti meg. Az azonosított elrendezésben a Hyadok csillaghalmaza, a Vénusz és egy fogyó holdsarló szerepel.

• A kutatócsoport Elijah Jeong-hyun Kim vezetésével a festmény csillagainak elhelyezkedését geometriai módszerekkel vetette össze a korabeli égbolttal. A Prokrusztész-elemzés segítségével a pontcsoportok méretét, helyzetét és elfordulását is figyelembe vették; az eredményt történeti dokumentumok, valamint környezeti és meteorológiai vizsgálatok egészítették ki.

• A Hyadok azonosítása nem pusztán a képi hasonlóságon alapult: a kutatók azt is ellenőrizték, hogy a csillaghalmaz a megfelelő helyen látható volt-e hajnal előtt, belefért-e a festő látómezejébe, és a Hold, illetve a Vénusz helyzete is egyezett-e a festménnyel.

• A festmény datálása továbbra is vitatott. A művészettörténészek korábban jellemzően 1889 júniusára tették a kép készítését, míg az új kutatás július végi égbolti konfigurációt azonosít. Kim szerint elképzelhető, hogy Van Gogh júniusban kezdte el megtervezni a művet, de csak július 22. után fejezte be; a következtetés azonban nem tekinthető véglegesnek.

• Van Gogh levelei arra utalnak, hogy a festő érdeklődött a csillagos ég iránt, és 1889 májusának végén vagy június elején hajnal előtt a Vénuszt figyelte. A kutatók szerint ez alátámaszthatja, hogy rendszeresen szemlélte a hajnali égboltot, de a levelek önmagukban nem bizonyítják, mikor készült el a festmény; további művészettörténeti és restaurátori kutatásokra van szükség.