Az EU új sarkvidéki stratégiája a biztonságra és a rezilienciára helyezi a hangsúlyt

• Az Európai Bizottság új sarkvidéki stratégiája a biztonság és a reziliencia erősítését, a klímaváltozás kezelését, a gazdasági prosperitást, valamint a helyi közösségek lehetőségeinek bővítését jelöli meg négy fő prioritásként.

• A biztonsági hangsúly erősödését az orosz katonai jelenlét növekedése, Kína térségbeli aktivitása és a nagyhatalmi verseny fokozódása indokolja. Ursula von der Leyen szerint az EU-nak módosítania kell stratégiai megközelítésén; a térség biztonságát a jég olvadása és az új hajózási útvonalakért, illetve természeti erőforrásokért folyó verseny is alakítja.

• Az EU a NATO-val és a sarkvidéki partnerekkel együttműködve fejlesztené a felkészültséget, védené a kritikus infrastruktúrát, és növelné európai működési képességét, többek között a jégtörő-kapacitás bővítésével. A stratégia egy tengeri biztonsági központ, valamint a tenger alatti kábelek megfigyelését és védelmét segítő koordinációs központ létrehozását is előirányozza.

• A terv gazdasági és összeköttetési elemei között szerepel egy biztonságos, Grönlandot Európával összekötő tenger alatti kábel terve, illetve a műholdas kapcsolatok fejlesztése. Az EU a kritikus nyersanyagokhoz és új tengeri útvonalakhoz kötődő lehetőségeket a térség fenntartható fejlődésével kívánja összehangolni.

• A klímavédelem és a helyi közösségek védelme szintén központi cél: az Északi-sarkvidék a globális átlagnál jóval gyorsabban melegszik, aminek Európára is hatása van. Az új dokumentum ugyanakkor nem ismétli meg a 2021-es stratégia azon vállalását, hogy jogilag kötelező erejű, többoldalú tilalmat szorgalmazzon minden további sarkvidéki szénhidrogén-kitermelésre.