Agyi kapcsolatok jelezhetik előre az Alzheimer-kór kockázatát
Egy, a Science Advances folyóiratban közölt kutatás szerint az agyterületek együttműködésének mintázatai évekkel a tünetek megjelenése előtt összefügghetnek a kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór kockázatával. A Stanford Medicine kutatói funkcionális MRI-felvételeket elemeztek; az eredményeket korai kockázatbecslésre használható jelzések lehetséges alapjaként értelmezik.
• A kutatás akár 12 évvel korábbi jelzések lehetőségét veti fel: az agyi aktivitás bizonyos sajátosságai kapcsolatban állhatnak azzal, hogy később kialakul-e kognitív hanyatlás vagy Alzheimer-kór. A közölt eredmény nem a betegség biztos, tünetek előtti diagnózisát jelenti, hanem a fokozott kockázat korai felismerésének lehetőségét.
• A tanulmányt a Stanford Medicine kutatói vezették, és az eredményeket szerdán tették közzé a Science Advances című tudományos folyóiratban. A munka az agyi funkcionális összeköttetéseket vizsgálta: azt, hogy a különböző területek aktivitása miként hangolódik össze, nyugalmi állapotban is.
• A vizsgálathoz funkcionális MRI-t alkalmaztak. Ez a módszer az idegi aktivitáshoz társuló véráramlás-változások alapján teszi megfigyelhetővé az agy egyes régióinak működését. A kutatók az így kapott felvételekben keresték azokat a mintázatokat, amelyek összefügghetnek a későbbi kognitív állapottal.
• Az első összehasonlításban 180, legalább 75 éves, kivételesen jól megőrzött memóriájú résztvevő adatait vetették össze 110 Alzheimer-kórral diagnosztizált betegével. A „SuperAgers” néven említett idősebb emberek memóriateljesítménye a náluk jóval fiatalabbakéhoz volt mérhető. Az elemzés a kognitív képességek megőrzésével, illetve romlásával társuló agyi kommunikációs mintákat keresett.
Ezt az összefoglalót mesterséges intelligencia készítette. Igyekszik okos lenni, de néha neki is lehet rossz napja.