Moszkva két háborús eszközre összpontosíthat, miközben európai biztonsági változásokat sürget

• A célok túlmutatnak Ukrajnán: Az Abu-Dzabiban tartott, amerikai közvetítéssel zajló megbeszélések alapján Moszkva nemcsak Ukrajna feldarabolását és alárendelését akarja elérni, hanem a hidegháború utáni európai berendezkedést is átírná. Vlagyimir Medinszkij főtárgyaló jelezte, hogy az orosz vezetés nem mondott le kitűzött céljairól.

• Négy elképzelésből kettő maradhat reálisabb: A korábban mérlegelt forgatókönyvek közül az ukrán hadsereg összeomlása és Kijev amerikai nyomásra történő engedményre kényszerítése egyre kevésbé valószínű. A forrás szerint a harctéri orosz győzelem esélye is csekély; Moszkva inkább Ukrajna gazdaságának megbénításával és az európai segítség visszaszorításával próbálkozhat.

• Donyeckben bekerítésre törekedtek: Az orosz hadsereg idei műveletei között szerepelt a kelet-ukrajnai régió ukrán erődített pontjainak körbezárására irányuló kísérlet. A beszámoló ezt a harctéri nyomás fenntartásának részeként említi, miközben a Kreml a tárgyalásokon az európai biztonsági rend átalakítását is napirendre emeli.

• 2027 elején értékelhetik a helyzetet: Megfigyelők szerint Putyin a következő stratégiai döntésnél figyelembe veheti a tavaszi rakétatámadások hatását és a francia elnökválasztás eredményét. Hanna Notte úgy véli, Moszkva módosíthat a módszerein, de nem feltétlenül változtat a háborús céljain.

• A tárgyalási kezdeményezések eddig kevéssé hatottak: Tatiana Stanovaya szerint az amerikai elnök békekezdeményezései jelenleg csak korlátozottan befolyásolják az egyeztetéseket. Putyin addig folytathatja a háborút, amíg nem lát számára kedvező változást Ukrajnában vagy Európában.