Moszkva Ukrajnára és az európai biztonsági rendre is nyomást gyakorol

• Abu-Dzabi, 2026. november 10–11. Az orosz, ukrán és amerikai képviselők részvételével tartott tárgyalásokon Moszkva továbbra is Ukrajna alárendelését és a hidegháború utáni európai rend átformálását tekinti céljának. Vlagyimir Medinszkij orosz főtárgyaló azt jelezte, hogy a vezetés nem hátrál meg ezektől a törekvésektől.

• A négy forgatókönyvből kettő nehezebben elérhető. Az ukrán hadsereg összeomlása és a Kijevre gyakorolt amerikai nyomás révén kikényszerített engedmény kevésbé valószínű, míg az orosz katonai győzelem esélyét is csekélynek tartják. Moszkva ezért Ukrajna gazdaságának meggyengítésére és az európai támogatás visszaszorítására helyezheti a hangsúlyt.

• Donyeckben folytatódott a katonai nyomás. Az orosz erők az ukrán erődített állások bekerítésével próbálkoztak. Hanna Notte szerint Moszkva 2027 elején értékelheti a tavaszi rakétatámadások hatását és a francia elnökválasztás eredményét; a stratégia módosulhat, de a célok feladása nem valószínű. Tatiana Stanovaya úgy véli, Putyin addig folytathatja a háborút, amíg változást nem lát Ukrajnában vagy Európában.

• Zaharova a NATO-t tette felelőssé a biztonság gyengüléséért. Az orosz külügyi szóvivő szerint a szövetség hiánya biztonságosabbá tenné Európát, és jelentős erőforrásokat köt le. Állításait Friedrich Merz német kancellár kijelentésére reagálva fogalmazta meg; Merz szerint az európai biztonsági keret már létezik.

• Az európai vezetők elutasították Moszkva javaslatát. A dublini csúcstalálkozón nem támogatták a kontinens biztonsági rendjének orosz kezdeményezésű átalakítását, és azt is ellenezték, hogy ez a béketárgyalások feltételévé váljon. Álláspontjuk szerint Európa biztonságáról nem lehet az érintett államok megkerülésével dönteni.