November 13. elérkezett: mit jelentett az 1960-as népességmodell dátuma?

• A modell alapja mintegy kétezer év népességadata volt. Az Illinois-i Egyetem kutatócsoportja 24 korábbi világ-népességbecslést vetett össze az 1960-ban, a Science folyóiratban közölt tanulmányához. A számítás a növekedés gyorsulásának folytatódását feltételezte, és 2026. november 13. körül matematikai szingularitáshoz vezetett, nem pedig végtelen számú ember tényleges megjelenését jelezte.

• A konkrét napot egy tágabb becslési időszakból emelték ki. Von Foerster a The New York Timesnak arról beszélt, hogy a kutatók először egy hosszabb intervallummal számoltak, majd a péntek 13-ához kötődő balszerencse-hiedelem miatt jelöltek meg egyetlen dátumot. A modell az emberiség végét nem éhínséghez, hanem a túlzsúfoltsághoz kapcsolta.

• Az emberi együttműködés a kutatók szerint tovább növelhette volna a népességet. A tanulmány a korlátozott térben és erőforrások mellett összeomló muslicapopuláció példájával érzékeltette a veszélyt, ugyanakkor az emberek alkalmazkodását és együttműködését olyan tényezőnek tekintette, amely elodázhatja a növekedés határait.

• A javaslatok között népességszabályozás és űrutazás is szerepelt. A „peoplo-stat” nevű elképzelés háromgyermekes családokra kivetett adóval a születési arány megfelezését célozta volna. A világűrbe költözést szintén felvetették, azzal a kikötéssel, hogy az útnak indulók ne térjenek vissza a Földre.

• A valós népességi folyamat eltért a modell gyorsuló pályájától. A növekedés az 1990-es éveket követően lassult, többek között a születési arány csökkenése miatt. Az ENSZ a 2080-as évekre körülbelül 10,3 milliárdos népességcsúcsot vár; a civilizációt fenyegető mai kockázatok között a klímaváltozás, a nukleáris konfliktus és a mesterséges intelligencia ellenőrzése is szerepel.